Ajándék, adomány, díj, ösztöndíj, segély: A mecenatúra színeváltozásai a magyar irodalomtörténetben
Konferencia „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport szervezésében.
Időpont: 2021. június
Helyszín: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
(A pontos helyszín és időpont az aktuális járványhelyzet függvénye.)
1803. január 24-én Kazinczy levelet írt gr. Széchényi Ferencnek, melyben arra kérte, hogy az előző évben a nemzetnek ajándékozott könyvtára katalógusából – melynek köteteit, mint Kazinczynak tudomására jutott, „Excellentiád (…) ingyen osztogatja” – méltóztassék a gróf „egy nyomtatvánnyal engemet is megajándékozni”. Indoklásul hozzátette, hogy „az Istenség”, melynek Széchényi „illy szép áldozatot nyújt”, Kazinczynak szintén „Istensége”, s mivel maga is gyakran áldoz neki, úgy érzi: „nem vagyok méltatlan hazafiúi felsegéllésére”. Kazinczy kérése kellően alázatos, de egyúttal nagyon merész is. Szinte egyenrangú felek közt indítványoz cserét: mivel az irodalmi vagy tudományos munkásság maga is áldozat, ezért összemérhető a nagy adakozók tetteivel, becserélhető azok pénzbeli vagy tárgyi adományaira.
A nemzeti irodalmi kultúra létrehozásában és fenntartásában alapvető szerepet töltenek be az efféle ajándékozási rítusok. Míg a fenti példában az írói alkotást és annak mecénási segélyezését még el lehetett képzelni egyazon áldozat-ökonómia elemeiként, az irodalom áruvá válásával a támogatás már a piac saját, haszonelvű jutalmazási rendszerét ellentételezte.
Konferenciánkra a következő kérdések mentén várunk előadásterveket:
Milyen eszmék és célok jegyében, illetve milyen szervezeti és pénzügyi formákban folyt az irodalmi alkotás egyéni, közösségi és állami támogatása? Miként változtak a mecenatúra (erkölcsi, politikai, vagy akár teológiai) motivációi, illetve az adományozók és az adományozottak elvárásai a rendi és a polgári nyilvánosságban? Van-e folytonosság az egyéni mecenatúra főúri és filantro-kapitalista gyakorlata között? Milyen megfontolások hívták életre az állami mecenatúrát, s hogyan működött polgári és államszocialista környezetben? Az egyes támogatási rendszerek és formák miként egészítik ki egymást, miként állnak szemben vagy éppen miként versengenek egymással?
További javasolt témák:
- az adomány bürokratizálása: átláthatóság és számonkérhetőség
- az ajándék antropológiája és a nem felhalmozás-elvű ökonómiák
- a nagy mecénások kultusza mint közösségi ellen-ajándék
- a főbb mecénások társadalmi hálózatai, gazdasági, kulturális és politikai szerepkörei
- az írói önsegélyezés alternatívája
A jelentkezőktől legfeljebb 300 szavas absztraktot és néhány sornyi életrajzot várunk 2021. április 5-ig a következő email-címekre:
- Kollár Zsuzsanna (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola) zsuzsi.kollar@gmail.com
- Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet) hites.sandor@abtk.hu