Az adatbázis a napjainkban ismeretes és fellelhető, 1730 és 1836 között keletkezett regények adatait teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá. Törzsanyagát György Lajos annotált bibliográfiája képezi (A magyar regény előzményei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1941), adatait legtöbb esetben az azóta publikált szakirodalmi tételekkel, modern kiadások regisztrálásával egészítettük ki, amennyiben szükséges volt, a hibás adatokat pontosítottuk. Mindazonáltal többről van szó a könyv anyagának egyszerű adaptációjánál: a legfontosabb paraméterek (cím, szerző, kiadó, megjelenés ideje, könyvtári-levéltári jelzet, kötetméret, eredeti forrásszöveg, szakirodalom, modern kiadás) elektronikus felületen való közlése, együttes kereshetősége reményeink szerint a korszak prózairodalmának összefüggéseit, kapcsolódási pontjait is láthatóvá tehetik.
Jelmagyarázat
Értelmezés
Az adatvizualizáció láthatóvá teszi, hogy a terjedelem mennyire meghatározó a regények műfaji jellemzőinek megszilárdulásában. A klasszikus századforduló tájékán, a kiadói regénysorozatok megjelenésével egy időben a regények terjedelme 200 oldal körül sztenderdizálódik, egészen az 1830-as évekig, amikor megjelenik az ennél nagyobb terjedelmű romantikus regény. Az adatsorban a terjedelmileg ettől lefelé eltérő műcímek jellemzően a ponyvanyomtatványok kategóriájába tartoznak. Ez felveti azt a kérdést, hogy a sorozatnak, mint kiadói koncepciónak, marketingeszköznek és piaci tényezőnek mekkora szerepe van az új típusú (nem barokk) regény műfaji jellemzőinek alakításában.
(A digitális változat két poszter összeillesztésével jött létre.)
Adatforrás:
Regények Magyarországon (1730–1836)
főszerkesztő: Csörsz Rumen István
szerkesztő: Béres Norbert
programozó: Kőszeghy Péter
Budapest: MTA–BTK Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület Kutatócsoport, 2019
http://regeny-lendulet.iti.btk.mta.hu