Hites Sándor, A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport vezetője A „nemzeti irodalom” politikai gazdaságtanáról a 19. században címmel tart plenáris előadást az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéke és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke által szervezett Popkultúra és politika konferencián.
A rendezvény regisztráció nélkül látogatható, helyszín: BME Q épület (1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 2.)
A teljes program itt érhető el: https://sites.google.com/view/kdfi2022/program
Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/1011786732708503
Hites Sándor előadásának összefoglalója:
Az előadás a konferencia fő vizsgálódási terepének (a populáris kultúra és a politika viszonya a későkapitalista társadalomban) az előtörténetébe igyekszik bepillantani. Elsősorban a magyar „nemzeti irodalom” fogalmai, fórumai és intézményei létrehozásának az időszakából, vagyis a 19. század középső harmadából hozok majd példákat. Egy olyan korszakból tehát, amikor (a mai értelemben) sem tömegkultúra, sem állami kultúrpolitika és kultúrafinanszírozás nem létezett. Ami persze nem jelentette azt, hogy az irodalom ne csatornázott volna be politikai érzületeket és diskurzusokat, vagy politikai mozgalmak ne instrumentalizálták volna az irodalmi termelést. Ennek során viszont, megkockáztatható, nem a politika foglalta el a kultúrát, hanem a kultúra igyekezett megszállni a politikát. Az autonóm „nemzeti irodalom” képzetének a létrehozása (illetve a művelődés szükségszerűen nemzeti jellegének a nyomatékosítása) tehát politikailag és gazdaságilag heteronóm közegben ment végbe. A hatékony forgalmazás és a hegemónia-teremtés jegyében két törekvés fonódott össze benne: az irodalom piacosítása és a piac nemzetiesítése.