Örökség és áru: Kéziratos írói hagyatékok a 19–20. században címmel rendez konferenciát „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport február 23-án a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetben.
A 19. század közepéig a kézirat és a kéziratos alkotói hagyaték jobbára magánügynek számított. A század második felétől viszont a közgyűjtemények már szisztematikusan gyűjtöttek autográf kéziratokat, klasszikus vagy kortárs íróktól származó írásmintákat, tudósi vagy szerkesztői hagyatékokat, adományozás és vásárlás útján egyaránt, esetenként már a szerző életében. A szerzőkkel kötött kiadói szerződések (többek közt az életműszerződések) is a legtöbbször megkövetelték a kéziratok hozzáférhetőségét, s ezzel az alkotók számára is tudatosult kézirataik értéke. Azzal, hogy a kéziratnak az eszmei mellett piaci értéke is lett, birtoklása jogi kérdéssé vált. A kéziratok piacán megjelentek és meghatározó szerephez jutottak a magángyűjtők, s a közgyűjtemények a századfordulón már gyakran magángyűjtemények anyagából vásároltak. Konferenciánk célja e folyamatok korai szakaszának feltárása, valamint egyes magánygyűjtemények kialakulásának bemutatása.
A konferencia programja:
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., I. emeleti tárgyaló.