Balogh Gergő. „Számadás. Az élet ökonomizálásának egy modern
stratégiája.” In Balogh Gergő, Hites Sándor és S. Laczkó András, szerk. Poétai ökonómiák. Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben. Pécs: Verso, 2023, 163–176,http://versofolyoirat.hu/Poetai_okonomiak.pdf.

Halmos Károly. „Költségtér és kultúra.” Replika 128 (2023): 75–82.

Hites, Sándor. „Introduction to the special issue World literature and the strategies of nation-building.” Neohelicon 50 (2023): 1–7. https://doi.org/10.1007/s11059-023-00695-9

Hites, Sándor. „World literature and the passion of self-defense: on the literary economies of German protectionism.” Neohelicon 50 (2023): 155–172. https://doi.org/10.1007/s11059-023-00693-x

Hites Sándor. „A világirodalom földrajza és a kapitalizmus terei.” Replika 128 (2023): 61–73.

Kollár Zsuzsanna. „Adományozás a Váci Siketiskola alapításában.” Korall 91. sz. (2023): 158–183, https://doi.org/10.52656/KORALL.2023.01.008.

Rákai Orsolya. „»Üzletes sajtó« és írói szabadság.” In Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs, szerk. Az irodalom-üzlet. Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023, 172–201.

Rózsafalvi Zsuzsanna. „»Látom kikelni zörgő papíros-sirjukból tizennyolc évi munkásságom termékeit«. Rákosi Viktor munkái.” In Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs, szerk. Az irodalom-üzlet. Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023, 145–171.

S. Laczkó András, szerk. A védegyleti eszme az 1840-es évek költészetében. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2023. https://polecolit.abtk.hu/vedegylet-antologia/

S. Laczkó András. „Kávé, cukor, iszony: Barcsay Ábrahám A’ Kávéra című versének kontextusáról.”
Irodalomtörténeti Közlemények 4. sz., 127 (2023): 432–469.

S. Laczkó András. „Petőfi, a Védegylet és a király. A Védegyleti dal mint propagandavers.” In Balogh Gergő, Hites Sándor és S. Laczkó András, szerk. Poétai ökonómiák. Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben. Pécs: Verso, 2023, 77–92, http://versofolyoirat.hu/Poetai_okonomiak.pdf.

T. Szabó Levente. „A fogyasztható hazaszeretet. Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén.” In Balogh Gergő, Hites Sándor és S. Laczkó András, szerk. Poétai ökonómiák. Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben. Pécs: Verso, 2023, 59–76, http://versofolyoirat.hu/Poetai_okonomiak.pdf.

T. Szabó Levente. „A kis folyóirat mint az irodalmi modernizmus lehetséges határa. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok és a globális modernizmus kezdetei.” Korunk, 3. sz. (2023): 110–117. http://korunk.org/ PDF

András Csaba. „A bomlás virágai. Irodalom, film és piac viszonya Bertolt Brecht A „Koldusopera”-per című írásában.” In And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022, 55–68, https://www.reciti.hu/2022/7304.

András Csaba. „Egy szociológiai beszédmód hegemóniája.” Replika, 125. sz. (2022): 173–180, https://www.replika.hu/replika/125-10.

Császtvay, Tünde. „Künstlerfestivitäten im Zeitalter des österreichisch-ungarischen Dualismus.” Hrg. Zsolt K. Lengyel, Ungarn–Jahrbuch: Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie, Band 37. Regensburg: Verlag Friedrich Pustet, 2022, 137–172.

Császtvay Tünde. „Mennyi az annyi – és kinek? Új szereplő a vékonydongájú irodalmi mecenatúratérben.” In Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022, 155–178, https://www.reciti.hu/2022/7456.

Halmos Károly. „A nemzeti kultúra mint piac és üzem (Betrieb).” In And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022, 185–200, https://www.reciti.hu/2022/7304.

Halmos Károly. „A hungarus, a fia, az osztrák tiszt és a magyar nemzeti szabadságharc: Hild Rafael megmenekülése és Hild József bukása.” In Czoch Gábor, Sasfi Csaba és Tóth Árpád, szerk. A város örök: Tanulmányok Bácskai Vera emlékére. Budapest: Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2022, 182–193.

Hites, Sándor. „Five Economies of Weltliteratur: Designs for Circulation.” Journal of World Literature 7, 2. sz. (2022): 202–233, https://doi.org/10.1163/24056480-00702006.

Hites, Sándor. „A Pandora’s Box of National Hostility? The Széchényis and Aristocratic Donations in Nineteenth Century East-Central Europe.” In The Dangers of Gifts from Antiquity to the Digital Age, eds. Alexandra Urakova, Tracey A. Sowerby, Tudor Sala. New York, Routledge: 2022, 101–124, https://doi.org/10.4324/9781003302407-8.

Hites Sándor. „Világirodalom és gazdaság: Öt modell a 19. századból.” 2000 34, 4. sz. (2022): 69–70.

Hites Sándor. „A Hitel fikciós példázatai. Két elbeszélés az 1830-as évekből.” Történelmi Szemle 64, 4. sz. (2022), 709–723.

Hites Sándor. „»ökonóm szemmel néz a világra« A délibábok hőse és a nemzetgazdaságtan.” In Az örökség terhe: Arany László élete és munkássága, szerk. Szilágyi Márton. Budapest, Ráció Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont: 2022, 32–45.

Hites Sándor. „Irodalmi érvek a kapitalizmus mellett annak bukása előtt. (Ayn Rand: Atlas Shrugged).” In And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022, 257–276, https://www.reciti.hu/2022/7304.

Hites Sándor. „A mecenatúra ellen. Sir Walter Scott az írói jutalmakról és az irodalmi piacról.” In Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022, 87–108, https://www.reciti.hu/2022/7456.

Hites Sándor. „Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák.” In Dobszay Tamás, szerk. „Megint ‘s megint – szünetlen”: Egy újabb Széchenyi-évforduló termése. (Századok könyvek) Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2022, 99–121.

Kollár Zsuzsanna. „Az akadémia hatása az intézményesülő magyar színjátszásra az 1830-as években.” Theatron 16, 1. sz. (2022): 93–112, https://doi.org/10.55502/THE.2022.1.93.

Madarász Aladár. „Posztót borért. Töredékek egy „nem triviális, de igaz” közgazdasági doktrína történetéből (Divatjamúlt tantörténet).” In Hitel és hit. Tanulmányok Halmos Károly tiszteletére, szerk. Bolgár Dániel, Koloh Gábor és Kulcsár Beáta. Budapest, L’Harmattan: 2022, 27–60. PDF

Orbán László. „Megafon: Der Streit zwischen Gregor von Berzeviczy und Ferenc
Kazinczy.” In Schnittstelle Germanistik. Forum für Deutsche Sprache, Literatur
und Kultur des mittleren und östlichen Europas, [Identiätsformen im mittleren
Europa und in der Habsburgermonarchie jenseits nationaler Sprache und Kultur],
Hrsg. Steffen Höhne, Kálmán Kovács, Alja Lipavic Ostir, Alexander Mionskowski, Mari Tarvas, Manfred Weinberg. Universitätsverlag Winter GmbH Heidelberg, Band 2, Heft 2,
2022, 135‒155, https://doi.org/10.33675/SGER/2022/2/2.

Orbán László. „Adalékok Széphalom gazdasági csődjéhez: Kazinczy József levelei Toldy Ferenchez.” In Nyiri Péter, szerk. Széphalom: A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 31. kötet. Sátoraljaújhely: Kazinczy Ferenc Társaság, 2022, 131‒140, http://real.mtak.hu/id/eprint/159790.

Rózsafalvi Zsuzsanna. „A Révai Testvérek és a »kapitalista könyvirodalom«” In And­rás Csa­ba és Hi­tes Sándor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­tör­té­net. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: reci­ti, 2022, 169–184, https://www.reciti.hu/2022/7304.

S. Laczkó András. „A reklám helye – A védegyleti agitáció és Garay János Iparvédegyleti dala.” Verso 5, 1. sz. (2022): 49–69, http://versofolyoirat.hu/verso2022_1.pdf#page=46.

Somorjai Szabolcs. „A nyomdász, könyves és lapkiadó. Wodianerek családi kapitalizmusa.” In Hitel és hit. Tanulmányok Halmos Károly tiszteletére, szerk. Bolgár Dániel, Koloh Gábor és Kulcsár Beáta. Budapest, L’Harmattan: 2022, 89–105. PDF

Szabó-Reznek Eszter. „Az ajándékozás formái Jókai Mór félszázados írói jubileumán.” In Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022, 179–192, https://www.reciti.hu/2022/7456.

T. Szabó, Levente. “International Exhibitions, Literary Capitalism, and the Emergence of Comparative Literature,” Journal of World Literature 7, 3. sz. (2022): 332–347, https://doi.org/10.1163/24056480-00703003.

T. Szabó Levente. „Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek (A negatív érzelmek szerepe a magyar irodalmi kapitalizmus korai történetében).” Irodalomismeret 1. sz. (2022): 21–45, https://www.irodalomismeret.hu/images/2022_1/t_szabo_levente.pdf.

T. Szabó Levente. „Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: negatív érzelmek és a magyar irodalmi piac szótára a 19. század közepén.” In And­rás Csa­ba és Hi­tes Sán­dor, szerk. Ka­pi­ta­liz­mus és iro­da­lom­történet. Re­ci­ti kon­fe­ren­cia­kö­te­tek 15. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2022, 201–218, https://www.reciti.hu/2022/7304.

T. Szabó Levente. „A magyar irodalmi-színházi filantrokapitalizmus kezdetei a 19. század közepén.” In Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022, 109–136, https://www.reciti.hu/2022/7456.

Balogh Gergő. “Írni és megélni: Sajtóipar, mecenatúra és a gazdasági szabadságfok kérdése a magyar irodalmi modernségben.” Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 248–265. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10303

Bodrogi Ferenc Máté. “Bajza József és az Aurora pénze: (az Aurora-pör „hatalom-gazdasági” olvasata és a bajzai lélek).” Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 71–98. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10292

Császtvay Tünde. “Mennyi az annyi? Az 1849 utáni írók sokismeretlenes egyenlete – kis módszertani, bevezető gondolatok.” Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 30–52. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10290

Hites, Sándor. “National Internationalism in Late 19th-Century Utopias by Mór Jókai, Edward Bellamy, and William Morris.” World Literature Studies 13, No 2. (2021): 2, 69–80. https://doi.org/10.31577/WLS.2021.13.2.6

Hites Sándor. “Goethe és az irodalmi önaukció.” Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 289–306. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10306

Hites Sándor. “A világirodalom kortárs elméleteiből [Bevezető a Műhely rovat elé].” Literatura 47, 3. sz. (2021): 268–270. PDF

Hites Sándor. “A világirodalom protekcionista gazdaságpolitikáiról.” Literatura 47, 3. sz. (2021): 319–334. PDF

Kollár Zsuzsanna. “Kis János tudományszervező munkája.” In Fórizs Gergely, Kertész Botond és Vaderna Gábor, szerk. Egyház – Irodalom – Tudomány. Kis János (1770–1846). Budapest: reciti – Evangélikus Országos Gyűjtemény, 2021. PDF

Orbán László. “Kazinczy eladósodása az 1820-as években”. Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 53–70. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10291

Rózsafalvi Zsuzsanna. “Szerződés vagy pallosjog? Ambrus Zoltán és a Révai Testvérek életműszerződése.” Studia Litteraria 60, 3–4. sz. (2021): 212–233. https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/10301

T. Szabó Levente. “Irodalmi középkorkultusz a 19. század közepén: reprezentáció, imagológia, poétika.” Korunk (Kolozsvár) 4. sz. (2021): 23–33.
http://real.mtak.hu/124719/

T. Szabó Levente. “»Kritikai komolysággal tapsol.« Gyulai Pál, a színházi kihívások és a színházi hivatásosodás folyamata.” Verso 2. sz. (2021): 9–46. http://versofolyoirat.hu/verso2021_2.pdf#page=7

András Csaba. “Az emancipatorikus kultúra és a képzelet paralízise.” Kellék 64 (2020): 169–196. PDF

Balogh Gergő. “A pénz szerepe a Tragédiában.” Irodalmi Magazin 8, 4. sz. (2020): 105–109. PDF

Balogh, Gergő. “Ferenc Toldy and the Emergence of the Modern Hungarian Author.” Eruditio – Educatio 15 (2020): 52–65. PDF

Bezeczky Gábor. “Miért kell az irodalomtörténésznek sajtótörténettel is foglalkoznia?” Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció c. műhelykonferencián tartott előadás szerkesztett változata. 2020. május 18. https://polecolit.abtk.hu/cikkek/555/

Császtvay Tünde. “A Petőfi-pör. Meg az évszázad üzlete.” Irodalomtörténeti Közlemények 124, 1. sz. (2020): 81–102. http://real-j.mtak.hu/14954/1/itk_2020_1.pdf#page=83

Maróthy Szilvia. “A nyílt és a zárt tudományról.” In Bárány Tibor, Hamp Gábor és Hermann Veronika szerk. Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok.
Budapest: Typotex, 2020. 25–38. http://real.mtak.hu/107380/

Maróthy Szilvia. “Adatbőség vagy adatínség? A sajtótörténet webes forrásai.” Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció c. műhelykonferencián tartott előadás szerkesztett változata. 2020. május 18. https://polecolit.abtk.hu/cikkek/560/

S. Laczkó András. “Pénz, fukarság, alku és honszeretet. Vörösmarty Mihály Honszeretet című versének értelmezési kontextusáról.” Verso 2, 1. sz. (2020): 9–50. http://versofolyoirat.hu/verso2020_1.pdf#page=7

T. Szabó, Levente. “The Glocality of the Acta Comparationis Litterarum. Local Interpretations of Educational Freedom, Coercive Innovation and Comparative Literature.” Hungarian Studies Yearbook No. 2. (2020): 60–74. http://real.mtak.hu/124718/

Hites, Sándor. “Between Social Duty and the Greed of Giving: On Philanthrocapitalism and Gift-Patriotism.” Comparative Literature Studies 56, No. 3. (2019): 469–486. 
https://www.jstor.org/stable/10.5325/complitstudies.56.3.0469 
REAL http://real.mtak.hu/105130/ (Embargó alatt.)