1845 – A magyar irodalom politikai gazdaságtana

Erdélyi János: Satyrák

MEGJELENÉS: Életképek, 1845. szeptember 27., 399–402.

Verset, de nyerset írok, mert e’ hon
A’ nyers terméknek bővében vagyon.

MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. szeptember 18., 793.

Ár a korszellem – vagy legsebesebb rohanó szél
Boldogot és nyomorút vonni magával erős. –

MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. szeptember 11., 759.

„Béke van a honban; ha ez így áll, védeni ok nincs!”
Ráktavy úr szólott, és esze s karja pihen! –

MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. szeptember 11., 759.

Megrovod X. nőt, mert idegen szava, táncza, ruhája;
Túlzó vagy: nem elég, hogy születése magyar?

MEGJELENÉS: Honderü, 1845. augusztus 5., 81.

Ajkid’ malasztszavára
Egy árva nép figyel,

MEGJELENÉS: Életképek, 1845. augusztus 2., 160.

Pávayné mindent becsmérelve lenéz, mit e’ hon gyárt;
Ő maga is pedig e’ hon kebelén született.

MEGJELENÉS: Életképek, 1845. augusztus 2., 159.

Mint áll nesztelenül ’s virulatlan télben az erdő:
Állt szomorún e’ hon: nem vala műipara.

MEGJELENÉS: Honderü, 1845. augusztus 19., 129.

,Legbiztosb keletű melly’ áruczik egyre e honban ?’
„A kortes, mivel ezt csak maga nyújthat e hon.“

MEGJELENÉS: Honderü, 1845. július 29., 68.

Gyárak készülnek, haza örvendj, lesz honi kelméd.
Hányra fog illeni majd a honi kelme, hazám!

MEGJELENÉS: Életképek, 1845. június 21., 797–798.

Isten! áldd meg a’ magyart
Jó bor bőségével;