Balkányi Szabó: Hosszu kalap
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. május 1., 148.
Szép forgós föveget hordának erős nagy apáink,
Most hosszú kalapot hordnak utódai már;
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. május 1., 148.
Szép forgós föveget hordának erős nagy apáink,
Most hosszú kalapot hordnak utódai már;
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. május 1., 143.
Midőn először láttam éjszemed,
Mosolygó arczod, lenge termeted,
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. április 17., 90.
Nem csak e hont, mondják ők, illik emelni, segítsük
Szinte a külföldet, – mert az is élni akar.
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. április 17., 89.
Milly kis vér is elég a testben, hogyha ki nem csorg:
„Vajmi kevés pénz kell… hogyha a honba’ forog!”
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. április 17., 85.
Szerettem egykor boltban álldogálni
S csinos vevők körül elkandikálni,
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. március 23., 385.
Most minden honi itt, minden belföldi minálunk.
Ámde szived nem akar meghonosulni, magyar!
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. márc. 16., 352.
Két száz esztendő már szinte lejára, mióta
Zárva valának rám nézve a táncztermek.
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. március 16., 347.
Fel, fel, leányi e honnak,
Magasztos tettre fel,
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. január 26., 128.
Élv idegen földön mindég! – Oh jusson eszökbe
Már, hogy ez élvre a hon átka lehelve vagyon.
MEGJELENÉS: Pesti Divatlap, 1845. január 26., 128.
,Engem egész Európa becsül’, így szól vala a frakk;
’Hord el előlem hát, czifra atilla, magad.’