szöveg
Ney Ferenc
Cosmopoliták
Nem csak e hont, mondják ők, illik emelni, segítsük
Szinte a külföldet, – mert az is élni akar.
Szép; de előbb éljünk mi magunk; ha már elenyésztünk,
Azt sem látandjuk: másnak az élte mi szép.
Jegyzetek
Megjelenés
Pesti Divatlap, 1845. április 17., 90.
Ney Ferenc (1814–1889) epigrammája a Védegylet körüli viták kontextusában többértelmű. Érthető egyrészt az abszentizmus gúnyolásaként, ebben az esetben a ’kozmopoliták’ megnevezéssel a vagyonukat külföldön elherdálókra utalna. Másrészt vonatkoztatható a hazai termékek helyett inkább külföldi árukat vásárlókra (mint a több korabeli versben kifigurázott arszlánok). Harmadrészt pedig utalhat azokra, akik az 1844-es év végén a Védegyletről folytatott viták során (a konzervatív oldalról) úgy érveltek, hogy a hazai ipar gyengesége miatt nem célszerű a mozgalom hirdette elképzelés megvalósítása.
Ennek példája a Nemzeti Újság egyik írása, amelynek szerzője veszélyesnek ítélte az egylet a külfölddel szemben mutatott harciasságát, mivel érvelése szerint az, hogy mintegy hadüzenetet intézve Európához „dobra ütjük szándékunkat […] ugyan becstelenségünkre nem válik, de kárunkra igen”, hiszen „elszigetelési szándékunkról” értesülve az érdekelt országok minden bizonnyal ellenlépéseket tesznek majd. A valódi probléma azonban az, hogy a hazai ipar védelme nem is a „szoros értelemben vett külföld” ellen irányult: „A védegylet tettleg kizár minden örökös tartományokat Magyarhon és a kapcsolt részeken kívül.” Ami azon túl, hogy a fennálló erőviszonyok miatt gazdaságpolitikai tekintetben értelmetlen próbálkozás, a cikk szerzője szerint azért sem támogatható, mivel az „anyagi érdek-egység” megbontásával a birodalom minden egyéb tekintetben széttagolt népeit az uralkodó azonossága (a fejedelemegység) mellett egymással összefűző egyetlen köteléket tépi el. (Vö. Nemzeti Ujság, 1844. dec. 28., 421.)
Baranya megyegyűlésén ehhez hasonlóan érvelt követi beszámolójában ifj. Mailáth György: „[P]olitikai helyzetünknél fogva csak kézenfogva az austriai tartományokkal emelhetjük iparunkat és kereskedésünket sikeresen, hagyjunk tehát föl minden erőtlen ellenségeskedéssel Ausztria ellen, intézzük inkább barátságosan el vele viszonyainkat” (Nemzeti Ujság, 1844. dec. 21., 412–413.) Ebben az értelemben a vers címében megnevezett „Cosmopoliták” alatt akár a konzervatív politikai tábor képviselői is érthetők.
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva