Ney Ferenc: Cosmopoliták

Antológia

szöveg

Ney Ferenc

Cosmopoliták

Nem csak e hont, mondják ők, illik emelni, segítsük
           Szinte a külföldet, – mert az is élni akar.
Szép; de előbb éljünk mi magunk; ha már elenyésztünk,
            Azt sem látandjuk: másnak az élte mi szép.

Jegyzetek

Megjelenés

Pesti Divatlap, 1845. április 17., 90.

Ney Ferenc (1814–1889) epigrammája a Védegylet körüli viták kontextusában többértelmű. Érthető egyrészt az abszentizmus gúnyolásaként, ebben az esetben a ’kozmopoliták’ megnevezéssel a vagyonukat külföldön elherdálókra utalna. Másrészt vonatkoztatható a hazai termékek helyett inkább külföldi árukat vásárlókra (mint a több korabeli versben kifigurázott arszlánok). Harmadrészt pedig utalhat azokra, akik az 1844-es év végén a Védegyletről folytatott viták során (a konzervatív oldalról) úgy érveltek, hogy a hazai ipar gyengesége miatt nem célszerű a mozgalom hirdette elképzelés megvalósítása.

Ennek példája a Nemzeti Újság egyik írása, amelynek szerzője veszélyesnek ítélte az egylet a külfölddel szemben mutatott harciasságát, mivel érvelése szerint az, hogy mintegy hadüzenetet intézve Európához „dobra ütjük szándékunkat […] ugyan becstelenségünkre nem válik, de kárunkra igen”, hiszen „elszigetelési szándékunkról” értesülve az érdekelt országok minden bizonnyal ellenlépéseket tesznek majd. A valódi probléma azonban az, hogy a hazai ipar védelme nem is a „szoros értelemben vett külföld” ellen irányult: „A védegylet tettleg kizár minden örökös tartományokat Magyarhon és a kapcsolt részeken kívül.” Ami azon túl, hogy a fennálló erőviszonyok miatt gazdaságpolitikai tekintetben értelmetlen próbálkozás, a cikk szerzője szerint azért sem támogatható, mivel az „anyagi érdek-egység” megbontásával a birodalom minden egyéb tekintetben széttagolt népeit az uralkodó azonossága (a fejedelemegység) mellett egymással összefűző egyetlen köteléket tépi el. (Vö. Nemzeti Ujság, 1844. dec. 28., 421.)

Baranya megyegyűlésén ehhez hasonlóan érvelt követi beszámolójában ifj. Mailáth György: „[P]olitikai helyzetünknél fogva csak kézenfogva az austriai tartományokkal emelhetjük iparunkat és kereskedésünket sikeresen, hagyjunk tehát föl minden erőtlen ellenségeskedéssel Ausztria ellen, intézzük inkább barátságosan el vele viszonyainkat” (Nemzeti Ujság, 1844. dec. 21., 412–413.) Ebben az értelemben a vers címében megnevezett „Cosmopoliták” alatt akár a konzervatív politikai tábor képviselői is érthetők.

További versek

Fekete János: Mi kell a magyarnak?

Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény

Berecz Károly: Állatmutatvány

Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék

Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar

Bulyovszky Gyula: Védegyletes

Pajor István: Diák-magyarkák

Petőfi Sándor: Védegyleti dal

Sujánszky Antal: Új évre

Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák

Molnár György: A’ haza reményei

Garay János: Magyar leány dala

Bajza József: Ébresztő

Székács Pál: Frakk ás atilla

Új Károly: Pazarlás külföldön

Pajor István: Honi gyártás

Ney Ferenc: Szikrák

Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat

B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata

Meszlényi Ödön: Honi

Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz

Balkányi Szabó: Debreczen

Garay János: Iparvédegyleti dal

Kerényi Frigyes: Honi kelmék

Csalánfi: Pénz

Ney Ferenc: Cosmopoliták

Urházy: Szép, szebb, legszebb

Balkányi Szabó: Hosszu kalap

Kolmár József: Nőm dala

Korponay: Kossuth

Névtelen: Vásárfia

Riskó: Hymnus-féle

Pajor István: Gyárak

Pajor István: Honi áruczikk

Riskó: Ki nem tudja: kik ők?

Pajor István: Pávayné

Sujánszky Antal: Deák Ferenchez

Alváry: Fehér hollói ritkaság

Alváry: Védegylet

Babocsay: Korszellem

Erdélyi János: Satyrák

Arany János: Az elveszett alkotmány

Kerényi Frigyes: Ívtartók számára

Csendhelyi: Felköszöntés

Sréter Kálmán: Exempla trahunt

Szabó Márton: Czáfolat

Csicsa: Iparág

Szabó Márton: Visszafizetés

Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal

Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár

Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva

Pajor István: Pannonia-gyertya

Pajor István: Absentismus