szöveg
Petőfi Sándor
Batthyányi és Károlyi grófnék
Nekem nincs semmim, semmim e hazában,
De én egészen az övé vagyok;
Bánat- s örömkönny forr szememben, a mint
Sötétül napja, avvagy fölragyog.
Örömkönyűim, oh ti gyér vendégek
Minálunk a hű honfiszem felett,
Ha föl nem törtök most a telt kebelből,
Édes terhétől szívem megreped.
– Láttátok-e a két tündérvirágot,
Borús hazánknak két sarkcsillagát?
Evezhetsz bátran, nemzetem hajója,
Nem veszthet az célt, a ki illyet lát.
Én láttam, láttam!… megmutatta őket
Szent vágyaimnak a szövétnekfény;
Hanem mi volt e fény a lánghoz képest,
Mely ekkor égett keblem belsején!
Ott álltak ők, mint égi jelenések.
Szokatlan köztünk ilyen látomány…
Hahogy sokáig néztem volna őket,
Szemfényemet vesztettem volna tán.
S hallottam édes ajkaik zenéjét,
Hallottam őket halkan mondani,
Mit tetteik rég fennszóval beszélnek,
Hogy ők a honnak hű leányai.
Miért nem voltam a lég ajkaiknál?
Hogy vittem volna szét e hangokat,
Mint napvilágot, mindenegy magyarhoz,
Kit éj környékez honfibú miatt.
Ragyogjatok ti ébredő hazámban
Hajnalsugárral, testvércsillagok!
Sugáritokra, Memnon szobraképen,
A nemzetáldás zengedezni fog.
Jegyzetek
Megjelenés
Pesti Divatlap, 1844. november 24., 115.
Petőfi ugyan sem a Védegyletre, sem általában a hazai ipar támogatására nem utal versében, annak témája mégis egyértelműen ezekhez kapcsolódik. A két arisztokrata hölgy a honi ipar védelmének legismertebb támogatói és propagálói közé tartozott. Az iparvédelem eszméjének terjesztésében és a mozgalom népszerűsítésében játszott fontos szerepükről számos írás tanúskodik az egykorú sajtóban. (A vers kontextusáról lásd Petőfi Sándor Összes művei, 3. kötet, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 1997, 293–297.)
Petőfi versének komplementere az a következő év augusztusában megjelent Ki nem tudja: kik ők? című epigramma, amely éppen a két hölgy a belipar megsegítése ügyében mutatott aktivitásának közismert voltára hivatkozva hagyja el megnevezésüket. (Életképek, 1845. augusztus 2., 159.) Vö. Riskó: Ki nem tudja: kik ők?
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva