Kerényi versének szituációja a Védegylet számára történő aláírásgyűjtés. Az iparvédelem eszméjének terjesztése, ahogy az az egyesület alapszabályából is kiderül, igen fontos feladat volt. Az alapszabály 14. §-a szerint „[a]z egyesület minden tag’ buzgóságától megvárja, hogy kivált az első év lefolytában legalább egy tagtársat szerzend, s az egyesület tagjai névsorába beíratandja”. (Vö. Az országos védegyesület alapszabályai és alakulásának rövid leírása, [h. n.], [k. n.], [é. n.], 13.) A dokumentum a vidéki bizottságok számára is előírta „az alapszabályok, közgyűlési határozatok, igazgató választmányi s vidéki gyűlési utasítások nyomán az egyesület czéljainak valósítására, s terjedésének s hatásának gyarapítására folytonos buzgósággal működni”, fő kötelességükként kiemelve „az egyesület terjesztésiben nem a holt betűkkeli ív köröztetésére szorítkozni”, hanem lehetőleg minél gyakrabban gyűléseket tartani, hogy „azokban az egyesület jótékony hazafiúi szándoka iránti részvét, és fogékonyság, az élőszó erejével terjesztessék”. (Vö. Az országos védegyesület alapszabályai.., i. m., 46.) Az alapszabály külön paragrafust (78. §) szentelt a Kerényi versének címében megszólított „ívtartóknak” is, a következőként határozva meg azok feladatait: „A vidéki osztályokat alakító választmányokon kívül, az igazgató választmány, s vidéki bizottságok idő folytában még más lelkes hazafiakat is megbízandnak aláírások gyűjtésére, s őket e végett hiteles aláírási ívekkel ellátandják, miről azomban [sic] rendes jegyzőkönyvnek kell vezettetni, s aláírási ív 3. hónapon túl senkinek kün nem hagyattathatik, sőt akár sikerült az aláírás szerzés, akár nem, a netalán beszedett felavatási díjakkal egyetemben be kell az aláírási íveknek a vidéki bi[z]tosságoknál, vagy igazgató választmánynál adatniok; s ha önként be nem adatnának, vissza kéretniök. Az aláírások illy módoni tisztába hozatatla után az aláírási ív a gyűjtőnek további buzgó eljárás végett ujjólag kiadathatván.” (Vö. Az országos védegyesület alapszabályai.., i. m., 48–49.)

A humoros költeményben ábrázolt köznemes a „szabadság” csonkítására vonatkozó érve kapcsán lásd Az elveszett alkotmány harmadik énekéhez fűzött magyarázatokat.