Bulyovszky Gyulának (1827–1883) 1843-tól jelentek meg költeményei és novellái a Pesti Divatlapban és a Honderüben. Az epigramma a védegyleti eszme gyors „divatossá” válásának visszásságait teszi szóvá. A „honfi” nevet, ahogy az a hexameter sorból is kiderül, két hónappal a Védegylet megalapítása után már kizárólag a „honi” termékek fogyasztásával lehet kiérdemelni. Azt, hogy ebben az esetben ál- vagy divathazafiról van szó, részben az sejteti, hogy „Fercsi” a legfontosabb hazai posztógyártól, a gácsitól vásárol ugyan anyagot, ám azt idegen szabású ruha (frakk) készítésére használja. Noha a hazai termék vásárlásával az epigrammában gúnyolt „védegyletes” valójában eleget tett a honi ipar pártolása hazafias kötelességének, ám ez az anyagi/gazdasági jellegű elvárás – mint az a korabeli lapok híreiből, publicisztikáiból, báli beszámolóiból, „divattudósításaiból” és olvasói leveleiből nyomon követhető – gyorsan kiegészült a nemzeti jelleg hangsúlyozásának igényével, ami a ruházat esetében annak magyaros szabását jelentette. A pentameter sor az abszentizmus bűnével egészíti ki az idegen divat követésének vétkét, mintegy igazolva az álhazafiság gyanúját.