Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz

szöveg

Petőfi Sándor

A külföld magyarjaihoz

Ti fekélyek a hazának testén,
Mit mondjak felőletek?
Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,
Égetném rosz véretek.

Nem vagyok tűz, nincs emésztő lángom;
De van éles hangu szóm,
Mely reátok átkait kiáltja,
Átkait irtóztatón.

Annyi kincse van hát e hazának,
Hogy nem is fér benne meg?
Hiszen e hon, e boldogtalan hon
Olly szegény és olly beteg.

És ti rablók! amit orvosságra
Izzad kínnal e haza:
Elhordjátok idegen bálványtok,
A külföld oltárira.

E hazán, melly porban esd kenyérért.
Nem esik meg szívetek;
Mig ő vért sír, poharaitokba
Kinn ti a bort töltitek.

És csak akkor tértek vissza, már ha
Koldusbot van nálatok:
Kit koldussá tettetek, hogy tőle
Ismét koldulhassatok.

Amiként ti e szegény hazából
Magatok száműzitek;
Vesse úgy ki csontotokat a sír
S a mennyország lelketek!

Jegyzetek

Megjelenés

Petőfi Sándor, Versek 1844–1845, Pest, Beiml, 1845, 68–69.

A költemény a gyűjteményünkben közölt szövegek többségétől eltérően nem jelent meg a korabeli sajtóban. A szövegről lásd Petőfi Sándor Összes művei, 3. kötet, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 1997, 386–390.

Petőfi versét a gazdasági protekcionizmus és a nemzetépítés folyamatának tágabb összefüggései közé állítva tárgyalja T. Szabó Levente. Lásd T. Szabó Levente, A fogyasztható hazaszeretet: Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén = Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben, szerk. Balogh Gergő, Hites Sándor, S. Laczkó András, Pécs, PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso irodalomtörténeti folyóirat, 2023, 59–75.)

A kritikai kiadás a vers keletkezését az 1844. december 6–31. közötti időszakra datálta, de csak a következő év tavaszán látott nyomtatásban napvilágot.

A költeményben ostorozott abszentizmus és a védegyleti mozgalom összefüggéséről lásd:

Berecz Károly Állatmutatvány
Bulyovszky Gyula Védegyletes
Molnár György A haza reményei
Új Károly Pazarlás külföldön
Petőfi Sándor A külföld magyarjaihoz
Ney Ferenc Cosmopoliták
Csicsa Iparág
Szabó Márton Visszafizetés
Pajor István Absentismus

című műveit, valamint az azokra vonatkozó jegyzeteket.

További versek

Fekete János: Mi kell a magyarnak?

Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény

Berecz Károly: Állatmutatvány

Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék

Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar

Bulyovszky Gyula: Védegyletes

Pajor István: Diák-magyarkák

Petőfi Sándor: Védegyleti dal

Sujánszky Antal: Új évre

Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák

Molnár György: A’ haza reményei

Garay János: Magyar leány dala

Bajza József: Ébresztő

Székács Pál: Frakk ás atilla

Új Károly: Pazarlás külföldön

Pajor István: Honi gyártás

Ney Ferenc: Szikrák

Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat

B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata

Meszlényi Ödön: Honi

Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz

Balkányi Szabó: Debreczen

Garay János: Iparvédegyleti dal

Kerényi Frigyes: Honi kelmék

Csalánfi: Pénz

Ney Ferenc: Cosmopoliták

Urházy: Szép, szebb, legszebb

Balkányi Szabó: Hosszu kalap

Kolmár József: Nőm dala

Korponay: Kossuth

Névtelen: Vásárfia

Riskó: Hymnus-féle

Pajor István: Gyárak

Pajor István: Honi áruczikk

Riskó: Ki nem tudja: kik ők?

Pajor István: Pávayné

Sujánszky Antal: Deák Ferenchez

Alváry: Fehér hollói ritkaság

Alváry: Védegylet

Babocsay: Korszellem

Erdélyi János: Satyrák

Arany János: Az elveszett alkotmány

Kerényi Frigyes: Ívtartók számára

Csendhelyi: Felköszöntés

Sréter Kálmán: Exempla trahunt

Szabó Márton: Czáfolat

Csicsa: Iparág

Szabó Márton: Visszafizetés

Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal

Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár

Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva

Pajor István: Pannonia-gyertya

Pajor István: Absentismus