szöveg
Névtelen
Vásárfia
,Vásár áll: a fiát vedd meg papa, hogyha honit kapsz.’
„Jó fiam! úgyis elég honfi lesz ott eladó.”
Jegyzetek
Megjelenés
Honderü, 1845. június 17., 476.
A nyilvánvalóan a honi termékek vásárlására buzdító mozgalom hatását tükröző epigramma csattanójának célzata homályos. Ami a hexameter sort illeti, a védegyleti eszmék és a magánélet (szerelem, párválasztás, család) kapcsolatára számos egykorú szöveg utal, köztük szépirodalmi művek is. Ez utóbbiak közé tartozik Kelemenfy László Egy font Pannonia-gyertya című elbeszélése, illetve Degré Alajos Eljegyzés álarcz alatt és Vahot Imre Éljen a honi! című darabjai.
A gyűjtemény versei közül:
Urházy Szép, szebb, legszebb
illetve Kolmár József Nőm dala
sorolható még ide.
A magánélet és az iparvédelmi mozgalom kapcsolatáról nem csak szépirodalmi szövegekben lehetett olvasni ebben az időszakban. Az Életképek pozsonyi levelezője 1845 elején örömmel számolt be arról, hogy a város hölgyei között nagy sikert aratott a lap korábbi divatképén látható „fekete magyar fejék”, az országos mozgalom (közéleti) sikerét pedig annak (mint „hátországhoz”) a magánélethez való kapcsolódásán keresztül magyarázta: „Az embernek szíve repes örömében, midőn látja a’ női keblet hazafiúi érzelemtől hevülni, […] midőn tapasztalja, mikép azon nők közt, kiknek szerénység tiltja a’ védegyleti íveken nevükkel ragyogni, e’ jótékony egyesületnek legbuzgóbb híve találkoznak, kik fenséggel megvetve az őket boltaikba fogadó védegylet elleni kereskedők rosszul takart gúnymosolyát, szigorú törvényt szabnak maguknak, csupán honi gyártmányokból fedezni szükségeiket. Illy tünemények, barátom, ámbár a’ házi-élet csendéből fejlődnek, előttünk nem parányiak, kik tudjuk, hogy hazánk szebb jövőjének csírái illy életjelekben rejlenek.” (Vö. Életképek, 1845. március 1., 288.)
A gyermekekre az iparvédő mozgalommal kapcsolatban ugyan ritkábban találni utalásokat a korabeli szövegekben, de azért erre is akad példa. A Pesti Divatlap 1845-ös első számában a Budapesti szemle rovat szerzője az ünnepi időszakra utalva a következőket írta: „A házastársak az által derítenek most legnagyobb örömet családi életökre, ha egymást, vagy gyermekeiket hazánkban készült ajándékokkal lephetik meg, mi a honszerelmi kegyelet legnemesebb érzelmeit tanúsítja.” (Pesti Divatlap, 1845. január 1., 16.)
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva