szöveg
Sujánszky Antal
Deák Ferenchez
Emléklap
Ajkid’ malasztszavára
Egy árva nép figyel,
S varázsin lángra gyulád
A jéghideg kebel.
És róluk hármas ige
Hangzik szét e hazán,
Hogy egyszer fölviruljon
Olly sok viszály után.
S e hármas ige: tűrni
A sorskerék súlyát,
Erőnk mig földeríti
A jobblét nappalát.
És nélkülözni pompát,
Külföldi divatot,
Hazánkban az iparra
Melly annyi vészt hozott.
És tenni önkörünkben,
Mit tenni kell s lehet,
Követve, tűzszoborként
Sugárzó életed’.
Mellynek, ha volna percze
Nem munkál e honért,
Letépnéd tán fejedről
A zöldelő babért;
Mit érdemid’ dijául
Rá hódolat fűzött,
Hogy légy te a legelső,
Olly sok dicső között.
Jegyzetek
Megjelenés
Honderü, 1845. augusztus 5., 81.
Sujánszky Antal verse Deák hazafiúi és politikusi portréjának elemei közé sorolja a Védegylet aktív támogatását: „És nélkülözni pompát, / Külföldi divatot, / Hazánkban az iparra / Melly annyi vészt hozott.” Deák az iparvédelem ügyében kifejtett tevékenységének legismertebb dokumentuma a zalaszentgróti fiók létrehozásához kapcsolódó beszéde. Ebben a szónoklatban – ahogy arra Sujánszky utal versében – Deák is kiemelte a külföldi luxuscikkek élvezetéről való lemondás, a honleányi/hazafiúi „nélkülözés” jelentőségét az ország gazdasági helyzetének javítása tekintetében: „Mi a’ jövedelem-szaporítást illeti: Magyarország a’ mezei gazdaságban, ezen egyetlen neki jövedelmező téren, ötven év óta nagy lépést tett előre – azóta egy atyának javain három fiú osztozott, és jelenleg egy is termeszt osztályrészén annyit, mit előbb az atya egészen termesztett, mind e’ mellet ír bajainkra nem jött, sőt nem is remélhető, hogy illy körülmények közt jöhet valaha; nincs tehát egyéb hátra, hanem a’ lehetőségig fogyasztani a’ kiadást. Midőn a’ gazda év’ végén számít magával, sokat talál kiadási közt, mit nélkülözhetett vala, következve jövőre számolásából egészen kitörölhet; így kell nekünk is tennünk: nemes öntagadással töröljünk ki jövőre sokat kiadási lajstromunkból, mások helyébe pedig írjunk honi kelméket. A’ fényűzés minden más országokban áldás, csak a’ magyaroknak átok – átok azért, mert csak innét szívja külkezekbe a’ pénzt, míg más országokban a’ gazdagok jövedelmeknek fölöslegét iparűző honfiaik’ kezébe rakják, mi által az ipart és szorgalmat előmozdítva, a’ mesterségek’ tökélyesítésére rugonyt, a’ belfogyasztás szaporítására hathatós eszközt, és a’ pénznek a’ nép’ minden osztályai közötti elszéledésére alkalmat szolgáltatnak. Ezen nemzeti átok’ elhárítása’ végett alakult a’ védegylet […].” (Vö. Deák Ferencz’ nézetei az Országos Védegyletről, Pesti Hírlap, 1845. március 30., 205.)
Ehhez hasonló, a politikai élet fontos alakjaira írt költemények a gyűjteményben:
Korponay Kossuth
Bulyovszky Gyula Nemzeti képtár
című versei. Ugyancsak konkrét személyekhez, a Védegyletet támogató arisztokrata testvérpárhoz kapcsolódik:
Petőfi Sándor Batthyányi és Károlyi grófnék
Riskó Ki nem tudja: kik ők?
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva