Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék

szöveg

Petőfi Sándor

Batthyányi és Károlyi grófnék

Nekem nincs semmim, semmim e hazában,
De én egészen az övé vagyok;
Bánat- s örömkönny forr szememben, a mint
Sötétül napja, avvagy fölragyog.

Örömkönyűim, oh ti gyér vendégek
Minálunk a hű honfiszem felett,
Ha föl nem törtök most a telt kebelből,
Édes terhétől szívem megreped.

– Láttátok-e a két tündérvirágot,
Borús hazánknak két sarkcsillagát?
Evezhetsz bátran, nemzetem hajója,
Nem veszthet az célt, a ki illyet lát.

Én láttam, láttam!… megmutatta őket
Szent vágyaimnak a szövétnekfény;
Hanem mi volt e fény a lánghoz képest,
Mely ekkor égett keblem belsején!

Ott álltak ők, mint égi jelenések.
Szokatlan köztünk ilyen látomány…
Hahogy sokáig néztem volna őket,
Szemfényemet vesztettem volna tán.

S hallottam édes ajkaik zenéjét,
Hallottam őket halkan mondani,
Mit tetteik rég fennszóval beszélnek,
Hogy ők a honnak hű leányai.

Miért nem voltam a lég ajkaiknál?
Hogy vittem volna szét e hangokat,
Mint napvilágot, mindenegy magyarhoz,
Kit éj környékez honfibú miatt.

Ragyogjatok ti ébredő hazámban
Hajnalsugárral, testvércsillagok!
Sugáritokra, Memnon szobraképen,
A nemzetáldás zengedezni fog.

Jegyzetek

Megjelenés

Pesti Divatlap, 1844. november 24., 115.

Petőfi ugyan sem a Védegyletre, sem általában a hazai ipar támogatására nem utal versében, annak témája mégis egyértelműen ezekhez kapcsolódik. A két arisztokrata hölgy a honi ipar védelmének legismertebb támogatói és propagálói közé tartozott. Az iparvédelem eszméjének terjesztésében és a mozgalom népszerűsítésében játszott fontos szerepükről számos írás tanúskodik az egykorú sajtóban. (A vers kontextusáról lásd Petőfi Sándor Összes művei, 3. kötet, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 1997, 293–297.)

Petőfi versének komplementere az a következő év augusztusában megjelent Ki nem tudja: kik ők? című epigramma, amely éppen a két hölgy a belipar megsegítése ügyében mutatott aktivitásának közismert voltára hivatkozva hagyja el megnevezésüket. (Életképek, 1845. augusztus 2., 159.) Vö. Riskó: Ki nem tudja: kik ők?

További versek

Fekete János: Mi kell a magyarnak?

Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény

Berecz Károly: Állatmutatvány

Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék

Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar

Bulyovszky Gyula: Védegyletes

Pajor István: Diák-magyarkák

Petőfi Sándor: Védegyleti dal

Sujánszky Antal: Új évre

Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák

Molnár György: A’ haza reményei

Garay János: Magyar leány dala

Bajza József: Ébresztő

Székács Pál: Frakk ás atilla

Új Károly: Pazarlás külföldön

Pajor István: Honi gyártás

Ney Ferenc: Szikrák

Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat

B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata

Meszlényi Ödön: Honi

Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz

Balkányi Szabó: Debreczen

Garay János: Iparvédegyleti dal

Kerényi Frigyes: Honi kelmék

Csalánfi: Pénz

Ney Ferenc: Cosmopoliták

Urházy: Szép, szebb, legszebb

Balkányi Szabó: Hosszu kalap

Kolmár József: Nőm dala

Korponay: Kossuth

Névtelen: Vásárfia

Riskó: Hymnus-féle

Pajor István: Gyárak

Pajor István: Honi áruczikk

Riskó: Ki nem tudja: kik ők?

Pajor István: Pávayné

Sujánszky Antal: Deák Ferenchez

Alváry: Fehér hollói ritkaság

Alváry: Védegylet

Babocsay: Korszellem

Erdélyi János: Satyrák

Arany János: Az elveszett alkotmány

Kerényi Frigyes: Ívtartók számára

Csendhelyi: Felköszöntés

Sréter Kálmán: Exempla trahunt

Szabó Márton: Czáfolat

Csicsa: Iparág

Szabó Márton: Visszafizetés

Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal

Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár

Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva

Pajor István: Pannonia-gyertya

Pajor István: Absentismus