szöveg
Bulyovszky Gyula
Védegyletes
Fercsi a „honfi” nevért frakkot vett gácsi szövetből
S Bécsbe magyar kártyán játsza el ősi javát.
Jegyzetek
Megjelenés
Pesti Divatlap, 1844. december 8., 159.
Bulyovszky Gyulának (1827–1883) 1843-tól jelentek meg költeményei és novellái a Pesti Divatlapban és a Honderüben. Az epigramma a védegyleti eszme gyors „divatossá” válásának visszásságait teszi szóvá. A „honfi” nevet, ahogy az a hexameter sorból is kiderül, két hónappal a Védegylet megalapítása után már kizárólag a „honi” termékek fogyasztásával lehet kiérdemelni. Azt, hogy ebben az esetben ál- vagy divathazafiról van szó, részben az sejteti, hogy „Fercsi” a legfontosabb hazai posztógyártól, a gácsitól vásárol ugyan anyagot, ám azt idegen szabású ruha (frakk) készítésére használja. Noha a hazai termék vásárlásával az epigrammában gúnyolt „védegyletes” valójában eleget tett a honi ipar pártolása hazafias kötelességének, ám ez az anyagi/gazdasági jellegű elvárás – mint az a korabeli lapok híreiből, publicisztikáiból, báli beszámolóiból, „divattudósításaiból” és olvasói leveleiből nyomon követhető – gyorsan kiegészült a nemzeti jelleg hangsúlyozásának igényével, ami a ruházat esetében annak magyaros szabását jelentette. A pentameter sor az abszentizmus bűnével egészíti ki az idegen divat követésének vétkét, mintegy igazolva az álhazafiság gyanúját.
A „külföldieskedés” problémájáról a gyűjteményben lásd:
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Berecz Károly Állatmutatvány
Bulyovszky Gyula Védegyletes
Pajor István Diák-magyarkák 16. Vestis non facit monachum
Új Károly Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György A haza reményei
Garay János Magyar leány dala
Székács Pál Frakk és atilla
B. Szabó Lajos Nemzeti ruhánk szózata
Kerényi Frigyes Honi kelmék
Alváry Fehér hollói ritkaság
Ney Ferenc Cosmopoliták
Riskó Hymnus-féle
Sujánszky Antal Deák Ferenchez
Arany János Az elveszett alkotmány
című műveit, illetve a szövegekhez fűzött magyarázatokat.
A fogyasztás és a hazafiság kapcsolatáról az 1840-es évek vonatkozásában részletesebben lásd még:
T. Szabó Levente, A fogyasztható hazaszeretet: Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén = Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben, szerk. Balogh Gergő, Hites Sándor, S. Laczkó András, Pécs, PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso irodalomtörténeti folyóirat, 2023, 59–75.
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva