szöveg

Új Károly

Védegyleti eszmeszikrák

Gróf X. Párisból hoza gyermekihez nevelőnőt
Gróf úr, hát ez nem külhoni áruczikk-e?

II.

„A hon gyáriparát emelendjük majd, mihelyest lesz!”
Majd akkor rátok nem szorulunk, uraim!

Jegyzetek

Megjelenés

Pesti Divatlap, 1845. január 9., 50.

Az első, a „külföldieskedést” a gyermekek nevelése vonatkozásában szóvá tevő epigramma a Védegylet „anyagi” célkitűzéseinek a kultúra területére való kiterjesztéséről tanúskodik.

Erről az 1840-es évek kapcsán lásd még:
T. Szabó Levente, A fogyasztható hazaszeretet: Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén = Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben, szerk. Balogh Gergő, Hites Sándor, S. Laczkó András, Pécs, PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso irodalomtörténeti folyóirat, 2023, 59–75.

A védegyleti eszme a nemzeti irodalom és művészet területére való kiterjesztésének példáiról a 19. század második felében lásd:
T. Szabó Levente, Az irodalmi hivatásosodás és az írói szolidaritás új formái a 19. század közepén: a Magyar Írói Segélyegylet esete, Irodalomtörténet, 2008/3, 347–377. és
T. Szabó Levente, A szerzői jog első magyar törvényjavaslatát övező eszmecserék irodalomszociológiája: a modern magyar szerzőség első ideológiái, Erdélyi Társadalom, 2011/1–2, 45–64.

A kérdés kapcsán a gyűjteményben lásd még:

Pajor István Diák-magyarkák 16. Vestis non facit monachum
Új Károly Védegyleti eszmeszikrák
Bajza József Ébresztő
Kerényi Frigyes Honi kelmék
Babocsay Korszellem
Arany János Az elveszett alkotmány

című műveit, illetve a szövegekhez fűzött magyarázatokat.)

A második darab az iparvédelem ellenzőinek a kérdés nem időszerű voltára vonatkozó, a mozgalmon gúnyolódó érvelésére adott válasz. (A Védegylet körüli vitákról lásd Ney Ferenc Cosmopoliták című epigrammájának jegyzeteit.)