szöveg
Petőfi Sándor
A külföld magyarjaihoz
Ti fekélyek a hazának testén,
Mit mondjak felőletek?
Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,
Égetném rosz véretek.
Nem vagyok tűz, nincs emésztő lángom;
De van éles hangu szóm,
Mely reátok átkait kiáltja,
Átkait irtóztatón.
Annyi kincse van hát e hazának,
Hogy nem is fér benne meg?
Hiszen e hon, e boldogtalan hon
Olly szegény és olly beteg.
És ti rablók! amit orvosságra
Izzad kínnal e haza:
Elhordjátok idegen bálványtok,
A külföld oltárira.
E hazán, melly porban esd kenyérért.
Nem esik meg szívetek;
Mig ő vért sír, poharaitokba
Kinn ti a bort töltitek.
És csak akkor tértek vissza, már ha
Koldusbot van nálatok:
Kit koldussá tettetek, hogy tőle
Ismét koldulhassatok.
Amiként ti e szegény hazából
Magatok száműzitek;
Vesse úgy ki csontotokat a sír
S a mennyország lelketek!
Jegyzetek
Megjelenés
Petőfi Sándor, Versek 1844–1845, Pest, Beiml, 1845, 68–69.
A költemény a gyűjteményünkben közölt szövegek többségétől eltérően nem jelent meg a korabeli sajtóban. A szövegről lásd Petőfi Sándor Összes művei, 3. kötet, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai Kiadó, 1997, 386–390.
Petőfi versét a gazdasági protekcionizmus és a nemzetépítés folyamatának tágabb összefüggései közé állítva tárgyalja T. Szabó Levente. Lásd T. Szabó Levente, A fogyasztható hazaszeretet: Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén = Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben, szerk. Balogh Gergő, Hites Sándor, S. Laczkó András, Pécs, PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso irodalomtörténeti folyóirat, 2023, 59–75.)
A kritikai kiadás a vers keletkezését az 1844. december 6–31. közötti időszakra datálta, de csak a következő év tavaszán látott nyomtatásban napvilágot.
A költeményben ostorozott abszentizmus és a védegyleti mozgalom összefüggéséről lásd:
Berecz Károly Állatmutatvány
Bulyovszky Gyula Védegyletes
Molnár György A haza reményei
Új Károly Pazarlás külföldön
Petőfi Sándor A külföld magyarjaihoz
Ney Ferenc Cosmopoliták
Csicsa Iparág
Szabó Márton Visszafizetés
Pajor István Absentismus
című műveit, valamint az azokra vonatkozó jegyzeteket.
További versek
Fekete János: Mi kell a magyarnak?
Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény
Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék
Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar
Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák
Molnár György: A’ haza reményei
Garay János: Magyar leány dala
Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat
B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata
Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz
Garay János: Iparvédegyleti dal
Sujánszky Antal: Deák Ferenchez
Arany János: Az elveszett alkotmány
Kerényi Frigyes: Ívtartók számára
Sréter Kálmán: Exempla trahunt
Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal
Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár
Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva