Riskó: Hymnus-féle

szöveg

Riskó

Hymnus-féle

(Tréfás utánzása Kölcsey híres Hymnusának)

Vörösmarti Mihálnak
tisztelettel ajánlja az író

Isten! áldd meg a’ magyart
Jó bor bőségével;
Már elég rég óta tart
Szomja, restségével.
Sok szomoru szüretre
Hozz már víg esztendőt:
Nem ivott még, lelkemre!
E’ nép elegendőt.

Ősinket te ültetéd
Hegyalja földére,
Tőled nyert jó venyigét
Bendeguznak vére,
’S merre folynak habjai
Dunának, Viszlának:
Volt, nagy hírét hallani
Tokaj lángborának.

’S melly, mint ember, megőszül,
Telelvén hosszú évsor,
’S mellyben, dicső emlékül
Hős Dobószellem forr:
Adtad Ménes- ’s Egernek
Folyó vérbársonyát,
Buda, Szekszárd olaját
’S Érmellék aranyát.

Hajh! de meg nem becsültük
Kegyed bizonyságát:
Mi a’ jó bort beszűrtük
És felvettük árát.
Lengyel szomszéd megvette,
Nekünk koppant a’ szánk;
Lakolunk is érette:
Szomj, örök, szállva ránk.

De hagyján, míg borunknak
Jó hitele megvolt:
Rosz dolga volt torkunknak,
De zsebünkbe pénz folyt,
De legalább aranytól
Erszényünk duzzadott
’S csinált a’ honn maradt bor
Egy vagy két jó napot.

Most már „se pénz, se posztó”,
Arany ’s bor elmaradt,
Magyar- ’s Lengyelnek osztó
Igazság mért díjat;
Természet és szabadság
Áldásít megveténk:
’S az koldus és szegény lett,
Ez rabnép, martalék.

Csalással játszodánk el
Tokajnak hírnevét,
Nem ápolánk, miként kell,
A’ szőlő vesszejét,
’S kik – tán ha olly szeszély ért –
Nektárba fulhatánk:
Külföldnek, rosz boráért,
Tömérdek pénzt adánk.

’S kérd most a’ legnemesb bort
Hazánkból közhelyen:
Váltig nézed ’s nem leled
A’ bort az üvegben,
’S emelvén ajkaidra:
Undor fog el tőle,
Sem színe, sem zamatja,
Csaviczka, pancs, lőre

Isten! áldd meg a’ magyart
Jó bor bőségével,
A’ szorgalmat és ipart –
Add – ölelje hévvel.
Sovány évek helyébe
Hozz már dús esztendőt:
Hogy a’ multat feledve
Várjunk jobb jövendőt.

Jegyzetek

Megjelenés

Életképek, 1845. június 21., 797–798.

A Himnusz „tréfás utánzása” nem csupán a nemzeti alkohol, a bor meg nem becsülését kárhoztatja, hanem kitér annak gazdasági következményeire is („Külföldnek, rosz boráért, / Tömérdek pénzt adánk”) A szöveg ennyiben kapcsolható a Védegylet programjához. Az idegenből származó fogyasztási cikkek vásárlásában megnyilvánuló „külföldieskedésről” és annak gazdasági hatásáról hasonlóan szól Fekete János (a francia bort is említő) Mi kell a magyarnak? című epigrammája.

A „tréfás utánzás” szerzői magyarázatát lásd Életképek, 1845. június 21., 797–799; kritikáját lásd Pesti Divatlap, 1845. június 26., 404.

További versek

Fekete János: Mi kell a magyarnak?

Túri Sámuel: Országgyűlési közvélemény

Berecz Károly: Állatmutatvány

Petőfi Sándor: Batthyányi és Károlyi grófnék

Hamar[y] Dániel: Belföldi ipar

Bulyovszky Gyula: Védegyletes

Pajor István: Diák-magyarkák

Petőfi Sándor: Védegyleti dal

Sujánszky Antal: Új évre

Új Károly: Védegyleti eszmeszikrák

Molnár György: A’ haza reményei

Garay János: Magyar leány dala

Bajza József: Ébresztő

Székács Pál: Frakk ás atilla

Új Károly: Pazarlás külföldön

Pajor István: Honi gyártás

Ney Ferenc: Szikrák

Nina, Szegszárdról: Védegyleti szózat

B. Szabó Lajos: Nemzeti ruhánk szózata

Meszlényi Ödön: Honi

Petőfi Sándor: A külföld magyarjaihoz

Balkányi Szabó: Debreczen

Garay János: Iparvédegyleti dal

Kerényi Frigyes: Honi kelmék

Csalánfi: Pénz

Ney Ferenc: Cosmopoliták

Urházy: Szép, szebb, legszebb

Balkányi Szabó: Hosszu kalap

Kolmár József: Nőm dala

Korponay: Kossuth

Névtelen: Vásárfia

Riskó: Hymnus-féle

Pajor István: Gyárak

Pajor István: Honi áruczikk

Riskó: Ki nem tudja: kik ők?

Pajor István: Pávayné

Sujánszky Antal: Deák Ferenchez

Alváry: Fehér hollói ritkaság

Alváry: Védegylet

Babocsay: Korszellem

Erdélyi János: Satyrák

Arany János: Az elveszett alkotmány

Kerényi Frigyes: Ívtartók számára

Csendhelyi: Felköszöntés

Sréter Kálmán: Exempla trahunt

Szabó Márton: Czáfolat

Csicsa: Iparág

Szabó Márton: Visszafizetés

Döbrentei Gábor: Iparegyleti dal

Bulyovszky Gyula: Nemzeti képtár

Gömöry Frigyes: Egy álarczostól a tánczteremben kiosztva

Pajor István: Pannonia-gyertya

Pajor István: Absentismus